FOGALOMTÁR
A pénztárgépekkel, azok használatával, a felmerülő teendőkkel, feladatokkal kapcsolatos fogalomtár. A fogalmak gyűjteménye folyamatosan frissül.
adatkommunikációs szolgáltató
A nemzetgazdasági miniszter 48/2013 (XI. 15.) és a 74/2013. (XII. 30.)számú NGM rendelete értelmében a pénztárgéppel rögzített adatokat az adóhatóság felé online, mobil adatkommunikációs csatornán kell továbbítani.
A Mobil Adat Kft. pénztárgép adatkommunikációs szolgáltatása lehetővé teszi az Ön vállalkozása számára, hogy megfeleljen az adóhatóság felé történő, törvényerejű rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének. Ehhez a Mobil Adat Kft. a mobil kommunikációs csatornát havidíjas szerződés keretén belül, a pénztárgépek két fő kategóriájának megfelelő adatcsomaggal biztosítja.
adóügyi bizonylat
Az érvényes NGM rendelet alapján módosult az adóügyi bizonylatok köre.
Adóügyi bizonylattá vált a pénzmozgás bizonylat (kifizetés, befizetés, fizetőeszköz csere) és a napi nyitás bizonylat is. 2016.04.02-tól, így ezekre is vonatkozik a megőrzési kötelezettség ugyanúgy, mint a korábbi adóügyi bizonylatokra. Fentiek értelmében azt tanácsoljuk kedves Ügyfeleinknek, hogy a Napi nyitás, Kifizetés, Befizetés, Fizetőeszköz csere bizonylatokat őrizzék meg, ne dobják ki! részletesen
Nyugta, egyszerűsített számla, napi forgalmi jelentés, időszakos forgalmi jelentés, nyugta vagy egyszerűsített számla sztornó bizonylata, nyugta vagy egyszerűsített számla visszáru bizonylata, göngyölegjegy.
adóügyi ellenőrző egység AEE
Részlet a rendeletből:
A pénztárgép azon önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az Áfa tv.-ben és e rendeletben foglalt előírások szerint meghatározott adattartalmú adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, továbbá biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.
Forrás: Mindent tud az AEE | Archív
Az OnlineKassza.hu hírportál a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) történő bekötésével foglalkozik. Információk, jogszabályok, szakmai, szakértői vélemények gyűjtőhelye.
Alaposan kidolgozták a NAV-nál az adóügyi ellenőrző egység (AEE) követelményeit, úgy tűnik, az adóhivatal szakértői a legkörmönfontabb csalásokat is igyekeztek kivédeni. Az AEE-be csak írni lehet, törölni nem, áramforrás nélkül is képes működni, egymillió bizonylatot tud tárolni, és ha mégis betelt, csak cserélni lehet, újrafelhasználni nem.
Az adóügyi ellenőrző egységet (AEE) a pénztárgépekbe kell beépíteniük a gyártóknak. Ez a szupermodul folyamatosan gyűjti a kasszán keletkező adatokat, amelyeket normál szövegfájlokban tárol, majd a NAV szerverének utasítására elküldi az adóhatóság részére. Az AEE az élettartama során folyamatosan „jegyzetel” és sosem töröl. Annak érdekében, hogy ez az adatmennyiség elférjen ebben az egységben – legalább egymillió kiadott bizonylat adatainak tárolására kell képesnek lennie – minimálisan 16 gigabájt tárkapacitással kell rendelkeznie, ami várhatóan elegendő az eszköz teljes élettartamára. A megtelt vagy meghibásodott AEE-t csak cserélni lehet, törölni és újrafelhasználni nem.
Az adóügyi ellenőrző egységeket úgy kell elkészíteni, hogy azok külső áramforrás nélkül is legalább két napon keresztül működni tudjanak, sőt, akár 2 órás adatkommunikációt is ki kell bírnia a beépített akkumulátornak. Ennek megoldása valószínűleg egy várhatóan kisméretű tárgy esetében sem jelenthet komoly problémát, elég csak arra gondolni, hogy napjaink mobiltelefonjai is kibírnak akár napokat is töltés nélkül. Az önálló energiaforrás megléte azért szükséges az AEE-k esetében, mert ezzel az egység a „jegyzeteit” akkor is tudja továbbítani, ha a pénztárgépről nem kap áramot. Fontos információ az is, hogy az AEE a pénztárgép tekintetében hardverkulcsként funkcionál, tehát a kassza nem működhet, ha az adóügyi ellenőrző egység nincs hozzá csatlakoztatva, vagy nem működik megfelelően.
Az már egy ideje tudható, hogy valamilyen mobil adatkommunikáció révén juttatja majd el az AEE az adatokat a NAV-hoz, az egység a lassabb GPRS, EDGE hozzáférést, vagy éppen a gyorsabb HSDPA, UMTS kapcsolatokat is használhatja. A térerő hiánya nem jelenti azt, hogy az AEE nem működik. Ilyen esetben is jegyzetel a berendezés, és amint erre lehetőség nyílik, továbbítja is az adatokat.
Fontos eleme a rendszernek, hogy a gyűjtött adatok lejelentése véletlenszerű időpontban, az adóhatóság szerverének utasítására történik meg. A pénztárgépek megszólítási menetrendjét a NAV szabadon, saját hatáskörben alakíthatja, így a kassza üzemeltetője sosem tudhatja, hogy az AEE mikor küld adatokat az adóhatóság felé. A NAV szerveroldaláról a jogszabályban meghatározottak szerint lehetőség van a pénztárgépet blokkolni, illetve a blokkolást feloldani. Az adóügyi ellenőrző egység és az adóhatóság szervere a mobilszolgáltatók infrastruktúráján kommunikál egymással, titkosított módon.
Felmerülhet az a jogos kérdés, mi történik, ha változnak a kereskedelmi szabályok, vagy éppen az áfa-kulcsok, ami az élelmiszerek esetében felvetődött. Nos, a rendszer kialakításakor arra is figyelni kell, hogy a pénztárgépnek képesnek kell lennie az egyes forgalmi gyűjtőkhöz tartozó áfa-kulcsok átállítására egy adott, jövőbeli időponttól kezdve, illetve az AEE működtető szoftverének cseréjére a NAV oldaláról.
Lehetőség van arra, hogy az AEE rögzítő/naplózó, illetve kommunikációs egységét fizikailag szétválasszák, illetve több rögzítő/naplózó egységet egy kommunikációs egységgel szolgáljanak ki. Ez elsősorban a sok pénztárgépet működtető üzletekben jelenthet könnyebbséget az üzemeltetőnek. Az ilyen pénztárgépi rendszerekről a NAV pontosan azokat az adatokat várja, ugyanabban a szerkezetben, mint a „normál” AEE-vel felszerelt pénztárgépekről.
adóügyi ellenőrző egység szoftver
Az adóügyi ellenőrző egység rendeletben foglalt funkcióit biztosító, abban működő szoftver.
adóügyi nap
A napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő.
online pénztárgép átszemélyesítés, átírás, tulajdonosváltás
Átszemélyesítésre lehet szükség a pénztárgép üzemeltetőjének megváltozásakor, például a pénztárgép eladásakor, vagy bérelt pénztárgép esetén a bérlés elején és végén. Ugyancsak szükség lehet az átszemélyesítésre akkor, ha megváltozik a pénztárgép üzemeltető adó törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye), például a cég átalakulása, beolvadása (stb.) esetén. Az átszemélyesítést továbbá előírja az NGM rendelet a cserepénztárgép forgalmazó általi kiadásakor és visszavételekor is.
AP szám
Az AP szám a pénztárgép 9 jegyű egyedi azonosítószáma.
Megtalálható a pénztárgép elválaszthatatlan részét képező gépnaplóban, továbbá a készülék hátoldalán, illetve minden kiadott nyugta alján.
Az első három számjegy az adott típus engedély száma, a további 6 számjegy a pénztárgép egyedi azonosítószáma.
AP jel (stilizált)
Az adóügyi bizonylatok záró sorának kezdő szimbóluma, mely az AP szám előtt kerül feltüntetésre.
átszemélyesítési kód
Átszemélyesítéshez az új üzemeltetőnek átszemélyesítési kódot szükséges beszereznie. A kód a „PTGREG” nevű nyomtatványon igényelhető. A nyomtatvány az általános szabályok szerint elektronikusan vagy papír alapon nyújtható be. A nyomtatvány PTGREG-01 lapjának (A) blokkjában meg kell jelölni, hogy átszemélyesítési kód igénylése történik, tekintettel arra, hogy a pénztárgépek első üzembe helyezéséhez szükséges kód is ezen a nyomtatványon igényelhető.
blokkolt állapot
Olyan állapot, amelyben a pénztárgép üzemszerű használatra nem alkalmas.
elektronikus napló
A pénztárgépek lehetséges szolgáltatása, ami biztonságos műszaki megoldással védett tárterület és lenyomatképző eljárás együttes alkalmazásával biztosítja, hogy a kiadott bizonylatok adattartalma a kiadás után manipulálhatatlan módon kerüljön eltárolásra, illetve a kiadott bizonylatok ellenőrzés céljából hozzáférhetőek legyenek.
ellenőrző kód
A pénztárgépen kibocsátott bizonylatok és a pénztárgépen bekövetkező események rögzítésekor az adóügyi ellenőrző egység által, az SHA-256 algoritmussal, az adott bejegyzésből, az előző bejegyzésre képzett ellenőrző kódból, valamint az előzőleg lezárt szöveges állomány utolsó ellenőrző kódjából képzett 64 karakter hosszú, hexadecimális számként értelmezhető kód, ami alkalmas a rögzített adattartalom sértetlenségének igazolására.
használatból történő kivonás
Ha az üzemeletető úgy dönt, hogy a pénztárgépét a továbbiakban már nem kívánja üzemeltetni, akkor a használatból való kivonás tényét be kell jelentenie az adóhatósághoz, méghozzá előzetesen, a tervezett időpontot megelőző 5. napig (a PTGTAXUZ nyomtatványon). Amennyiben a használatból kivont pénztárgépét az adózó értékesíteni kívánja, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a használatból kivont pénztárgép csak akkor személyesíthető át, ha azt az átszemélyesítést megelőzően ismételten üzembehelyezik.
pénztárgép fejlécadatok módosítása
A PTGTAXUZ nyomtatványon kell bejelenteni azt is, ha az adózó megváltoztatja az üzletének elnevezését. Ekkor a VALT lap (B) blokkjában meg kell adni az új elnevezést és a tervezett időpont dátumát. Ha az adózó azt szeretné, hogy az üzlet új neve ne csak a NAV által vezetett nyilvántartásban módosuljon a bejelentett új üzlet névvel, hanem a pénztárgép által kiadott nyugtán, illetőleg egyszerűsített számlán is megjelenjen, akkor a VALT lap (B) blokkjának kitöltése mellett ki kell töltenie a FEJ lap (C) blokkját is, ahol fel kell tüntetnie, hogy milyen új üzlet nevet szeretne megjeleníteni a pénztárgép által kiadott bizonylaton.
Nem kell azonban a PTGTAXUZ nyomtatványt beküldeni, ha megváltozik az üzemeltető adóalany neve, adószámának 9-11. karaktere, illetve a székhelyének címe. Ilyen esetekben ugyanis az adóhatóság szervere automatikusan – online – közli a pénztárgéppel a megváltozott adatokat.
pénztárgép használatának szüneteltetése
A pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségről az NGM rendelet 51. §-a rendelkezik, mely kimondja, hogy az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.
Az adatszolgáltatást az üzemeltetőnek a PTGTAXUZ adatlapon kell teljesítenie. Az adatlap, valamint az ahhoz tartozó kitöltési útmutató a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu), a Nyomtatványkitöltő programok menüpont alatt érhető el.
Ugyanakkor célszerű az adatkommunikációs szolgáltató (Mobil Adat Kft.) irányában is kérvényezni a szolgáltatás szüneteltetését, hogy az adott időszakra vonatkozóan ne állítsanak ki számlát. (A www.mobil-adat.hu oldalon felül dokumentumtár, azon belül szüneteltetési nyilatkozat.)
pénztárgép inicializálás
Az eszköz működéséhez szükséges előkészítő műveletek meghatározott sorozata.
pénztárgép selejtezése
Ha a szerviz és a pénztárgép forgalmazója által megállapításra kerül, hogy a pénztárgép javíthatatlan, akkor az általuk felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet selejtezni kell. Az üzemeletető más esetben is dönthet a pénztárgép selejtezéséről. A selejtezés során a szerviz az AEE-t kiszereli.
A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, a selejtezett AEE nem személyesíthető át. Az AEE-t az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie. Selejtezéskor a pénztárgépnaplót le kell záratni a szervizzel. A Ptg. rendelet 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerviz a műszerésze által végzett szervizelési tevékenységről, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről e rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie, 3 munkanapon belül az erre rendszeresített PTGTAX nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé.
pénztárgépnapló
részlet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletből (“kiegészítés a szerkesztő javaslataival)
A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni. A pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető.
Például olyan, mint gépjárműveknél a “forgalmi engedély”.
54. § (1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni.
Fontos változás az online pénztárgépek esetében: a gépnaplót fel kell vezetni a “szigorú számadású nyomtatványok” nyilvántartó kartonjára, mint egy nyugta- vagy számlatömböt.
(2) A pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető.
(3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető vagy – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – a műszerész tehet.
(4) A műszerész az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
Minden esetben kérje meg az arra jogosult szerviz képviselőjét, hogy igazolja magát!
(5) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani.
Nem otthon, nem a könyvelőnél, nem az irataink őrzési helyén, hanem a pénzátvételi helyen.
(6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően szervizzel le kell záratni.
(7) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megőrizni.
(8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltető köteles a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész.
Továbbiak az ECR-TRADE Pénztárgép Zrt. részéről:
Pénztárgépnapló pótlása
A fentiek értelmében: a pénztárgépnapló elvesztése, jelentős megrongálódása, megsemmisülése esetén, haladéktalanul értesítse szervizét! Ez az Ön érdeke. Egy esetleges ellenőrzés alkalmával a pénztárgépnaplót át kell adnia az ellenőrnek, továbbá a szerviz részéről, egyetlen szervizfeladat sem kezdhető meg nélküle!
A pénztárgépnaplót, az arra jogosult szerviz pótolhatja, és költségekkel járhat!
A pénztárgépnapló pótlásához szükséges:
Pénztárgép,
Utolsó napi zárás bizonylat,
Teljes adóügyi ellenőrző egység kiolvasás (szerviz részéről),
Jegyzőkönyvezés, jelentési kötelezettséggel (szerviz részéről),
Új pénztárgépnapló kiállítása, dokumentálása (szerviz részéről).
Javasoljuk vigyázzon a pénztárgépnaplóra, tartsa elérhető, ugyanakkor tiszta helyen!
nem adóügyi bizonylat
Olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely a napi zárás összesítőit nem változtatja meg.
pénzátvételi hely
Minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik. Az online pénztárgép használata pénzátvételi helyenként kötelező.
szervizelési tevékenység
A pénztárgép üzembe helyezése, javítása, éves felülvizsgálata, programozása, az adóügyi ellenőrző egység cseréje, továbbá minden olyan művelet elvégzése, amely szabályosan plombált pénztárgépnél, a plomba megbontását igényli.
üzembehelyezés
A végfelhasználó számára szánt pénztárgép első, továbbá az üzemeltető személyének megváltozását követő rendeltetésszerű használatának megkezdése.
A pénztárgép megvásárlásához, üzembehelyezéséhez szükség van üzembehelyezési kódra, – gépenként. Az egyedi kódot az állami adóhatóság internetes oldalán elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül leellenőrizzük, hogy felhasználható-e.
Az üzembe helyezési kód pénztárgépben történő rögzítését követően az adóügyi ellenőrző egység kapcsolatba lép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverével, amely válaszüzenettel üzembe helyezi a pénztárgépet.
Továbbá:
Cégünknél a pénztárgép üzembehelyezése az alábbiak tartalmazza:
– adatkommunikációs szerződés megkötése
– gyűjtők, termékcsoportok megnevezése igény szerint
– ÁFA kulcsok beállítása
– betanítás
– ügyintézés
üzembehelyezési kód
A NAV honlapján található PTGREG adatlapon meg kell igényelni minden egyes darab új online típusú pénztárgépre az üzembe helyezési kódot, melynek felhasználásával a pénztárgép szerviz megszemélyesíti a pénztárgépet. Minden kódot csak egyszer lehet felhasználni.
A PTGREG adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek (üzemeltetők) elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Papír alapú adatlapot a NAV ügyfélszolgálatain igényelhet.
Az üzembe helyezési kód a kérelem elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó elektronikus tárhelyére, a kérelem postai úton történő megküldése esetén pedig a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton kerül megküldésre.
Fontos: Elektronikus úton történő igénylés esetén, az elektronikus tárhelyre érkező, az üzembe helyezési kódot és/vagy támogatás igénylésére jogosító egyedi üzembe helyezési kódot ki kell nyomtatni és el kell menteni, mert 30 nap után törlődik a tárhelyről!
változó telephely
Változó üzemeltetési helyről akkor beszélhetünk, ha az adóalany ugyanazt a pénztárgépet több (állandó) üzemeltetési helyen is használja. Például egyik telephelyén a délelőtt folyamán, másik telephelyén pedig délután végez termékértékesítést, és a két telephelyen felváltva használja a pénztárgépet. Ugyanez a helyzet, ha az adóalany csak hétvégén végez pénztárgép használatra köteles tevékenységet és szombaton az egyik helyen, vasárnap pedig egy másik helyen üzemelteti pénztárgépét. (Ugyanakkor az adóalanynak fennáll az a kötelezettsége, hogy a pénztárgép használatának feltételeit a nyitva tartás teljes időtartama alatt biztosítsa. Így abban az esetben, ha átfedés van a két vagy több üzemeltetési hely nyitva tartása között, egyazon pénztár gép több telephelyen való üzemeltetése nem megengedett.)
Hirdetés
