Budapest, 2014. július 3., csütörtök (MTI) – Májusban lassult a kiskereskedelem bővülése, de már látható, hogy az online pénztárgép-rendszer bevezetése kedvező folyamatokat indított el a szektorban – mondták az MTI által megkérdezett szakértők a legfrissebb kiskereskedelmi adatokról.

 A kiskereskedelmi forgalom volumene az áprilisi 4,0 százalék után 2,6 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-vel közölte: a gazdaság teljesítményét is mérlegelve egyértelmű, hogy az online pénztárgép rendszer nyomán több a költségvetés bevétele és a kereskedelmi adatok összegzésében is megjelenik a gazdaság tisztulásának hatása.

Az OKSZ is kiemeli, hogy bár májusban is nőtt az áruházi – kiskereskedelmi – vásárlás, de a bővülés üteme valamelyest kisebb az előző hónapokénál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a statisztikai hivatal többféle módon számolja ki az áruházi költekezés változásait, vagyis azt, hogyan módosul az értékesítés az előző év azonos időszakához képest.

A gyakorlat oldaláról a változásokat legjobban tükröző mintavételes adatforrás – a régi módszertan – szerint a kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékkal bővült májusban, ezen belül az élelmiszerpiac átlagosan 3 százalékkal nőtt. 2014 májusában az iparcikk növekedési üteme mérséklődött, de a piacbővülés így is jelentős. Az üzemanyag vásárlásokban is hasonló irányzat olvasható
ki, de a kisebb-nagyobb hullámzás mindig is jellemző a kereskedelemben – közölték.

Az OKSZ szerint a nyári és a második félévi kilátásokat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása, a tartósan gyenge forint árfolyam drágíthatja az import alapanyagokat és késztermék beszerzést is. Bizonytalan az üzemanyag árváltozások hatása, ahol az árfolyamváltozás mellett a világpiaci áremelkedés is felfelé nyomhatja a hazai árakat. Ez visszavetheti az üzemanyag vásárlást, a drágulás pedig más vásárlási területektől is elvonhat pénzt a családok költekezésében.

2014-ben éves szinten az áruházi vásárlásokban továbbra is növekedéssel lehet számolni, ennek mértéke összességében 3-4 százalék körül mozoghat. A második félévben valamelyest mérséklődhet a fogyasztási cikkek piacának növekedési üteme, de ez a bővülés irányzatát nem befolyásolja – írta a kereskedelmi szövetség.

Az OKSZ kiemeli: jelentős az áruházi vásárlások összegzésében az online pénztárgép rendszer kiépülésének hatása. A bekötött új online pénztárgépek száma már túllépte a 120 ezret. Nem választható ugyan külön pontosan a reáljövedelmek növekedésének és a piactisztulásnak a hatása, de a gyakorlati tapasztalatok az online rendszer kedvező folyamataira utalnak – közölték.

A KSH legfrissebb adatai szerint első negyedévben 15 százalékkal nőttek a költségvetés áfa-bevételei, a többlet értéke 86 milliárd forint. Az OKSZ szerint a gazdaság teljesítményét is mérlegelve egyértelmű, hogy az online pénztárgép rendszer nyomán több a költségvetés bevétele és a kereskedelmi adatok összegzésében is megjelenik a gazdaság tisztulásának hatása.

Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-nek elmondta: a naptárhatástól megtisztított májusi kiskereskedelmi volumenváltozás az előző havinál és a piaci várakozásnál is alacsonyabb volt valamelyest, továbbá a növekedési ütem tavaly december óta a legalacsonyabb. Míg a kiigazítatlan adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelem májusban, a piaci várakozás 6,4 százalékos emelkedés volt.

A szakértő szerint a mostani közzétételből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de figyelmeztető jel, hogy a nemrégiben megjelent júniusi feldolgozóipari bizalmi index is érezhető romlást mutatott.

Fazakas Péter is felhívta a figyelmet arra, hogy a közzétett főszám a korábbiakhoz hasonlóan, most is módszertani változást tartalmaz: a dohányáruknál tavaly július óta a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatait használja a KSH a korábbi adatgyűjtés helyett, emiatt azonban a két adatsor nem összehasonlítható. A korábbi módszertan szerint is számítja az adatokat a KSH, ami már jóval alacsonyabb, 2,6 százalékos éves növekedést jelzett májusra; itt a korábbi hónapok jellemzően 4-6 százalék közötti bővülést mutattak, vagyis a dinamika lanyhulása ezen módszertan szerint is megfigyelhető.

Május elsősorban a nem élelmiszer kiskereskedelemben hozott romlást, itt az összehasonlítható módszertan szerint számítva az előző havi 7,0 százalék után most már csak 2,8 százalékos ütemet
mértek, míg az élelmiszer jellegű kiskereskedelemnél a 3,0 százalékos növekedés jórészt megfelel a korábbi hónapok dinamikájának. Gyengült az üzemanyag-értékesítések növekedése is, az előző havi 3,8 százalékról 1,5 százalékra – mondta el az elemző.