Budapest, 2013. szeptember 12., csütörtök (MTI) – A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az érintett kisvállalkozói kör üzleti érdekeire figyelemmel nem számít a számlázó gyakorlat tömeges terjedésére, a tárca szerint a pénztárgépcserével érintett kisvállalkozások nem választják a számlázó programot az új pénztárgép vásárlása helyett.

Az NGM csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet: a sajtóban számos hír jelent meg arról, hogy a pénztárgépcserére kötelezett vállalkozások új pénztárgép vásárlása helyett választhatják a számlázó program használatát is, így nem kell feltétlenül online kapcsolatban lenniük az adóhatósággal. A jogszabályi előírásokat figyelembe véve a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak elviekben valóban van lehetőségük arra, hogy nyugta helyett minden esetben számlát bocsássanak ki. Azért elviekben – írták -, mert a számlakibocsátás során az adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell eljárnia, és az előírásoknak való megfelelés az üzletmenetet a nyugtakibocsátáshoz képest lassíthatja.

Az NGM rámutat: a gyakorlati alkalmazhatóságot nehezítheti, hogy az áfatörvény pontosan meghatározza a kibocsátott számla adattartalmi követelményeit, amelyek szerint magánszemély beszerzők, igénybevevők esetén is a számla kötelező adattartalma egyebek mellett a beszerző, igénybevevő neve és lakcíme. Itt gyakorlati problémát jelenthet, hogy a magánszemély vevő ilyen jellegű adatszolgáltatásra nem kötelezhető, így amennyiben adatainak megadását megtagadja, úgy az ügyletet teljesítő adóalany a törvényi kötelezettségeit csak nyugtakibocsátással teljesítheti. Ez utóbbi esetben viszont a kereskedők és vendéglátósok kötelesek pénztárgéppel kiállítani a nyugtát, vagyis mindenképpen üzemeltetniük kell az előírásoknak megfelelő pénztárgépet.

A tárca közleménye idézi Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: az online kapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének célja nem a pénztárgépek cseréje, hanem a költségvetési bevételek védelme. Hozzátette: ezért a költségvetési bevételek teljesülése szempontjából a nyugta helyett történő számlakibocsátás nem jelent kockázatot, tekintettel arra, hogy a számlázáshoz a nyugtakibocsátásnál szigorúbb előírások kapcsolódnak. Megjegyezte, hogy a számlakibocsátás a vevő kérésére történik, az eladó nem kényszerítheti a vevőjét a személyes adatainak megadására csak azért, hogy gépi nyugta helyett számlát állíthasson ki. Ez jogsértő, egyben az üzleti etikával is ellentétes magatartás lenne – mutatott rá.

A közlemény megállapítja, hogy a tömeges számlakibocsátás a gyakorlatban, az áfatörvényben előírt kötelező adattartalom miatt jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint a nyugtakibocsátás, így a profitérdekelt eladóknak – a számlázással általában együtt járó időveszteség következtében – kevesebb bevételt is eredményezhet.

A kasszacserével érintett vállalkozók is hasonlóképpen vélekedhetnek, hiszen már mintegy 190 ezer pénztárgép üzembe helyezéséhez kértek regisztrációs kódot a NAV-tól – jegyezte meg közleményében az NGM.